8 órakor kezdtünk bemelegíteni hazai pályán a Toldyban, mindenki izgatottan várta az utolsó 2 meccs kezdetét. Tudtuk, ha ezt a két meccset is győzelemmel zárjuk mi is kijutunk a döntőbe a lányokkal!
De ne szaladjunk ennyire előre…
November közepe óta csapatunk szorgalmasan, hat szombaton keresztül, összesen 14 csapattal mérte össze tudását. Az első öt meccset győzelemmel zártuk, ami nem jelentett mást, mint hogy bekerültünk a legjobb 12 közé, az ún. rájátszásba. Talán ekkor kezdtük megérezni, hogy nagyon is eredményesek vagyunk, és sokak előtt kezdett derengeni egy távoli gondolat, hogy mi is történne, ha ezeket a meccseket is sikerülne megnyernünk. Ebben a rájátszás időszakában a meccseket, a küzdelem, a koncentráltság (néha a fáradtság) és hatalmas adrenalinlöketek jellemezték.
A legnehezebb meccsnapunk tagadhatatlanul a március másodikai szombat volt, amikor idegenben a Ciszterci Szent Imre Gimnázium tornacsarnokában három meccset játszottunk a legnehezebb ellenfeleinkkel. Miután a Lauder ellen gyönyörű küzdelemmel megnyertük mindkettő szettet, következett a legnagyobb falat, a Berzsenyi. Szerencsére már ismertük őket, mivel ősszel a nyílt bajnokságon már volt szerencsénk játszani velük. Az első szettért nagyon nagy versengés folyt, mindkettő fél mindent beleadott, pattanásig feszültek az idegek, amíg be nem ütöttük az utolsó pontot, mellyel megnyertük az első etapot. A második szett mélypont volt a csapat számára, ezt elveszítettük, viszont a mindent eldöntő 3. szettben, anyait-apait beleadva a hajrában kiharcoltuk a győzelmet. Ez óriási önbizalmat adott a csapatnak, a bajnoki cím megszerzése már csak karnyújtásnyira volt. Kimerülve bár, de lejátszottuk az aznapi utolsó meccsünket is, ahol igaz, szükség volt egy 3. szettre, de felülkerekedtünk a II. Rákoczi csapatán.
Ez a gyönyörű győzelem nem tudott volna létrejönni csapatunk edzője, Szász tanár úr segítsége nélkül, akinek jótanácsai, jól időzített időkérései, na meg persze a szőlőcukor-bombái mindig kisegítették a csapatot a nehéz pillanatokban, és önbizalmat adtak a folytatáshoz.
Eljött a mindent eldöntő pillanat, március 9-e, utolsó kettő megmérettetésünk napja: a Piarista és a Kossuth gimnáziumok ellen kellett kiállnunk. Szerencsére az egész csapat meg tudott jelenni, mind a 11-en toldys kék mezben vártuk a kezdő sípszót. Igaz, néha kissé meginogtunk (3-3 szettben sikerült csak nyerni), de végül a Toldy kiharcolta a győzelmet, ezzel megszerezve a budapesti bajnoki címet!
Örömünket mi sem fokozhatná tovább, mint hogy idén a Toldy lány csapatával együtt vehetünk majd részt a debreceni országos döntőn, ami a Toldy sportági történelmében egyedülálló eredmény, mivel korábban egy azonos sportágban fiú és lány csapatunk sosem képviselte iskolánkat országos döntőn.
A csapat tagjai:
- Réczey Botond 12. a (csapatkapitány)
- Bagó Marcell 12. b
- Várady-Szabó Zoltán 12. b
- Őszy Iván 12. c
- Solti Szabolcs 11. a
- Talló Barnabás 11. a
- Juhász Donát 11. a
- Reich Márton 11. a
- Balla Kirill 11. a
- Gulyás Bálint 11. b
- Gazdag Vendel 11. b
Óriási gratuláció a fiúknak, sok sikert az országos döntőn! (Szász András)
